beszélt nyelv l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben

beszélt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → beszél.

II. mn 2B2

1. (Nyelvt is) ’〈gyakr. az írottal szemben:〉 beszédben, élőbeszédben haszn., ott szokásos, ill. élőbeszéd formájában létező’ ❖ [Parolles:] Szavát visszavonta? Az én uram? az én gazdám? [Lafeu:] Az hát. Nem beszélt nyelven szólok talán? (1872 Győry Vilmos ford.–Shakespeare CD11) | a beszélt élőnyelv (1922 Horváth János 9261003, 82) | Szomory visszavezeti a drámát a beszélt szóhoz (1931 Schöpflin Aladár CD10) | a beszélt kínaiban újból jelentkeznek a többtagú szóalkathoz való visszafejlődés jelei (1937 Zsirai Miklós 9805001, 8) | [Guineában] a közoktatás megszervezését megnehezíti a sokféle és csak „beszélt” nyelv (1961 Magyar Nemzet nov. 23. C4799, 7) | a beszélt nyelvváltozatok fölé kiterjeszkedő egységes írott nyelvről (1964 Klaniczay Tibor CD53) | Irodalmi nyelvünk normái a 16. század végétől, a beszélt köznyelvéi pedig a 19. század második felétől szilárdultak meg (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A beszélt szövegek közül a monologikusak (például a szónokiak) belső szerkezete hasonlít az írottakéhoz (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) beszélt nyelv (Nyelvt is) ’élőbeszéd’ ❖ az írott [magyar] nyelvet nagyjában egységesnek tekinthetjük, a beszélt nyelv azonban majdnem minden egyes beszélő ajkán máskép és máskép alakul (1895 Balassa József 8407007, 3) | A beszélt nyelvben vannak léhaságok és műveletlenségek, de nem több, mint máskor volt (1933 Schöpflin Aladár CD10) | Gyakran használt, hosszabb kifejezések, szók rövidülése, a beszélt nyelvben olyan közismert jelenség, hogy ennek igazolására talán nem kell külön kitérnem (1955 Mollay Károly CD52) | Bravúros formaismerete és kidolgozott verselése mellett Varró Dániel a beszélt nyelv legfrissebb változatának lírává emelésével tűnik ki (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (Irodt v. Zene is) ’〈az énekelttel, énekes előadásmódúval szemben:〉 beszéddel, prózában előadott’ ❖ [Az ókori komédiákban] a költők közönségökre való tekintettel a beszélt részekben megrövidítették az eredeti bőbeszédűségét s helyette bővítették a cselekményt (1902 ÓkoriLex. CD28) | [a dalokban] a beszélt szöveget zenei kísérettel, melódiával párosítjuk (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 78) | az operettben a beszélt dialógus lényegesen nagyobb teret foglal el[, mint az operában] (1931 ZeneiLex. CD49) | a színdarab átmenet a beszélt drámából a zenedrámába, hisz az allegórikus közjátékokat, az úgynevezett chorusokat énekesek adták elő (1939 Angyal Endre CD52) | amikor a vers még énekvers volt, a költők gyakran gondosan jelezték, milyen mintára, milyen korábbi dal „nótájára” szerezték a magukét. […] A beszélt verset szerző nem támaszkodik feltétlenül ilyen közvetlenül az ének dallamára és ritmusára (1961 Gáldi László 9167001, 13).

beszélt nyelv - lásd szókapcsolatként az alábbi szócikkben
beszélt melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévbeszél
II. melléknév 2B2
1. (Nyelvt is)
〈gyakr. az írottal szemben:〉 beszédben, élőbeszédben haszn., ott szokásos, ill. élőbeszéd formájában létező
[Parolles:] Szavát visszavonta? Az én uram? az én gazdám? [Lafeu:] Az hát. Nem beszélt nyelven szólok talán?
(1872 Győry Vilmos ford.Shakespeare)
a beszélt élőnyelv
(1922 Horváth János)
Szomory visszavezeti a drámát a beszélt szóhoz
(1931 Schöpflin Aladár)
a beszélt kínaiban újból jelentkeznek a többtagú szóalkathoz való visszafejlődés jelei
(1937 Zsirai Miklós)
[Guineában] a közoktatás megszervezését megnehezíti a sokféle és csak „beszélt” nyelv
(1961 Magyar Nemzet nov. 23.)
a beszélt nyelvváltozatok fölé kiterjeszkedő egységes írott nyelvről
(1964 Klaniczay Tibor)
Irodalmi nyelvünk normái a 16. század végétől, a beszélt köznyelvéi pedig a 19. század második felétől szilárdultak meg
(1993 A magyarság kézikönyve)
A beszélt szövegek közül a monologikusak (például a szónokiak) belső szerkezete hasonlít az írottakéhoz
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
beszélt nyelv (Nyelvt is)
az írott [magyar] nyelvet nagyjában egységesnek tekinthetjük, a beszélt nyelv azonban majdnem minden egyes beszélő ajkán máskép és máskép alakul
(1895 Balassa József)
A beszélt nyelvben vannak léhaságok és műveletlenségek, de nem több, mint máskor volt
(1933 Schöpflin Aladár)
Gyakran használt, hosszabb kifejezések, szók rövidülése, a beszélt nyelvben olyan közismert jelenség, hogy ennek igazolására talán nem kell külön kitérnem
(1955 Mollay Károly)
Bravúros formaismerete és kidolgozott verselése mellett Varró Dániel a beszélt nyelv legfrissebb változatának lírává emelésével tűnik ki
(1998 Magyar Hírlap)
2. (Irodt v. Zene is)
〈az énekelttel, énekes előadásmódúval szemben:〉 beszéddel, prózában előadott
[Az ókori komédiákban] a költők közönségökre való tekintettel a beszélt részekben megrövidítették az eredeti bőbeszédűségét s helyette bővítették a cselekményt
(1902 ÓkoriLex.)
[a dalokban] a beszélt szöveget zenei kísérettel, melódiával párosítjuk
(1916 Karinthy Frigyes)
az operettben a beszélt dialógus lényegesen nagyobb teret foglal el[, mint az operában]
(1931 ZeneiLex.)
a színdarab átmenet a beszélt drámából a zenedrámába, hisz az allegórikus közjátékokat, az úgynevezett chorusokat énekesek adták elő
(1939 Angyal Endre)
amikor a vers még énekvers volt, a költők gyakran gondosan jelezték, milyen mintára, milyen korábbi dal „nótájára” szerezték a magukét. […] A beszélt verset szerző nem támaszkodik feltétlenül ilyen közvetlenül az ének dallamára és ritmusára
(1961 Gáldi László)

Beállítások